1És származik egy vesszõszál Isai törzsökébõl, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik.

2A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

3És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:

4Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.

5Derekának övedzõje az igazság lészen, és veséinek övedzõje a hûség.

6És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek õrzi azokat;

7A tehén és medve legelnek, [és] együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;

8És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstõl elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:

9Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.

10És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljõnek a pogányok, és az õ nyugodalma dicsõség lészen.

11És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitõl.

12És zászlót emel a pogányok elõtt, és összegyûjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyûjti a földnek négy szárnyairól.

13Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyûlölködõk kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.

14És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, [és] kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.

15És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erõs száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és [népét] sarus lábbal vezeti át,

16És [csinált] út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földébõl.