Hungarian: Karoli 1Szép vagy én mátkám, mint Tirsa [városa,] 2Fordítsd el a te szemeidet én tõlem, 3A te fogaid hasonlók a juhok nyájához, 4Mint a pomagránát darabja a te vakszemed, 5Hatvanan vannak a királynék, 6És az én galambom, az én tökéletesem, 7Kicsoda az, a ki úgy láttatik mintegy hajnal, 8A diófás kertekbe mentem vala alá, 9Nem tudtam, hogy az én elmém ültete engem 10Térj meg, oh Sulamit! |