Hungarian: Karoli 1Jõjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának! 2Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel. 3Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül. 4A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi. 5A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták. 6Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt! 7Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az õ szavát. 8Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában: 9A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet. 10Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat! 11A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.] |