1Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt. (1a) Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,

2Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.

3Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.

4Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:

5[Akkor] ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.

6Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!

7És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.

8Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!

9Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.

10Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.

11Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.

12Ha meg nem tér a [gonosz,] kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.

13Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.

14Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.

15Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.

16Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága.

17[ (Psalms 7:18) Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének. ]