1Az éneklõmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!

2Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívûekre lövöldözzenek.

3Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?

4Az Úr az õ szent templomában, az Úr trónja az egekben; az õ szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.

5Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelõjét, gyûlöli az õ lelke.

6Hálókat hullat a gonoszokra; tûz, kénkõ és égetõ szél az õ osztályrészök!

7Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az õ orczáját.