Hungarian: Karoli 1Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. (1a) Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet. 2Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet; 3Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt; 4Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró. 5Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted. 6Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett. 7Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét. 8És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan. 9És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején. 10Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged. 11Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit. 12Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról. 13Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból; 14Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban. 15Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok. 16Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela. 17Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl. 18Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre. 19Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted! 20[ (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela. ] |