1Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén [lakó] papok közül vala; 2A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az õ uralkodásának tizenharmadik esztendejében; 3Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, [a mi] az ötödik hónapban [vala;]

4Szóla pedig az Úr nékem, mondván:

5Mielõtt az anyaméhben megalkottalak, [már] ismertelek, és mielõtt az anyaméhbõl kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.

6És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!

7Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd [ezt:] Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked.

8Ne félj tõlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.

9És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!

10Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!

11Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszõt látok én. 12És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.

13És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felõl van. 14És monda nékem az Úr: Észak felõl támad a veszedelem e földnek minden lakosára. 15Mert ímé, elõhívom én az északi országok minden nemzetségét, mondja az Úr, és eljõnek, és kiki felállítja az õ királyi székét Jeruzsálem kapui elõtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen. 16És kimondom ítéleteimet felettök az õ mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tõlem, és idegen isteneknek áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták. 17Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tõlök, különben én riasztalak el téged elõlök! 18Mert ímé én erõsített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen. 19Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem gyõznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.