1Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhõ alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által; 2És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhõben és a tengerben; 3És mindnyájan egy lelki eledelt ettek; 4És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kõsziklából, a mely követi vala õket, e kõszikla pedig a Krisztus volt. 5De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában.

6Ezek pedig példáink lõnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak. 7Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani. 8Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren. 9Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt. 10Se pedig ne zúgolódjatok, miképen õ közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által. 11Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az idõknek vége elérkezett. 12Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék. 13Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hû az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sõt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.

14Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást. 15Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, a mit mondok. 16A hálaadásnak pohara, a melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? 17Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérbõl részesedünk. 18Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral? 19Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami? 20Sõt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben. 21Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei. 22Vagy haragra ingereljük az Urat? avagy erõsebbek vagyunk-é nálánál?

23Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít. 24Senki ne keresse, a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé. 25Mindent, a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. 26Mert az Úré a föld és annak teljessége. 27Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt. 28De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége. 29De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete? 30Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok?

31Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsõségére míveljetek. 32Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét. 33Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak.